5. helyet érő döntetlen az Ajka ellen
NB II-es bajnoki labdarúgó mérkőzés
Kozármisleny, 300 néző
Vezette: Vad II. (Forgács A., Sebestyén L.)
Kozármisleny: Antal – Tóth I., Finta, Éles, Kanizsai – Kollega (Kutyáncsánin 69.), Vojnic-Zelic (dr. Hergenrőder 83.), Tóth Z., Bartha – Lauer (Laki 60.), Fabinho
Vezetőedző: Bene Ferenc
Ajka: Grőber – Gyűrűsi, Subicz, Pákai, Gunther – Manganelli (Csörnyei 82.), Pothárn, Szabó L. (Kovács G. 85.), Hegyi – Mihalecz, Gaál (Horváth Á. 70.)
Vezetőedző: Artner Tamás
Gólszerző: Mihalecz 58. illetve Bartha a 87. percben
Sárga lap: Gaál 65. illetve Kanizsai 78. percben
10. percben Kollega beadása szállt át a fejek felett, majd Lauer szabadrúgását fejelték ki a védők.
A 13. percben Hegyi szögletét Pákai csúsztatta mellé.
18. percben Kanizsai beadása Fabinhoról ment kapu mellé.
A 23. percben Mihalecz szerzett labdát Tóth Z. elől, de 20 méterről bal lábblal pontatlanul célzott.
24. percben Vojnic-Zelic lőtt kapu fölé.
28. percben Kanizsai passzából Fabinho lőtt fölé.
31. percben Kanizsai a félpálya közepéről, jobb oldalról lőtt kapura egy szabadrúgást, de Grőber hárított.
34. percben Kollega beadását Lauer félfordulatból lőtte kapura, de a vendég hálóőr védett.
35. percben Manganelli lövése Élesről pattant le.
40. percben Hegyi lövése kerülte el méterekkel Antal Sándor kapuját.
Az első félidő kiegyenlített játékot és ahogy az várható is volt, nagy taktikai csatát hozott. Mindkét csapat ügyelt a hátsó alakzat stabilitására, a felek nem nagyon mertek kockáztatni.
A 46. percben Bartha passzolt Vojnic-Zelichez, aki 20 méterről ígéretes helyzetben lőtt fölé.
58. percben vezetést szerzett az Ajka. Pothárn ment el a bal oldalon, majd a 16-oson belülről 7-8 méter távolságból kapura lőtt. Antal Sándor még belekapott a lövésbe, amely a középen érkező Mihalecz elé került, ő pedig közelről bekotorta. Kanizsai még menteni próbált, de csak a gólvonalon túlról tudta kikanalazni a labdát. 0-1.
A gól után megélénkült csapatunk játéka.
A 67. percben Tóth Z. passzolt Barthához, aki szépen fordult le, majd lövése csak cm-ekkel ment kapu mellé. Szép jelent volt!
A 77. percben Kanizsai beadása Laki elé került, aki jobb lábbal lőtt kapura. Grőberen már túljutott a labda, Pákai a gólvonalról vágta ki a játékszert.
A 79. percben Horváth lövése ment Antal kapuja fölé.
80. percben szép szabadrúgás kombináció után Kanizsai elé került a labda, aki a 16-oson belülről bal lábbal kapura csavarta, de a gólvonalon álló Pákai fejjel mentette meg csapatát a góltól.
A szöglet után újabb parázs jeleneteket láthattunk a vendég kapu előterében, de végül felszabadult kapujuk.
82. percben Tóth Z. beadása átszállt a csereként beállt Kutyáncsánin elé, aki nagy erővel lőtte el keresztbe a labdát. Ha kicsit pontosabb az irányzék, nagy gólt szerezhetett volna.
A 87. percben Kutyáncsánin beadását szép fejes követte, majd bravúros védés Grőber részéről.
Még ugyanebben a percben Kutyáncsánin szerzett labdát, amelyet aztán Bartha 18-19 méterről nagy erővel bombázott az Ajka kapujába. 1-1.
A 92. percben veszélyes ajkai beívelés után a fejes keresztbe ment kapunk előtt.
Ha reális értékeljük a látottakat, akkor azt mondhatjuk, hogy a pontosztozkodás igazságos. Az Ajka szerzett vezetést, de ezt követően csapatunk nagy erőket mozgósított az egyenlítés érdekében, sok helyzetet alakítottunk ki, amelyeknél volt, hogy a szerencse segítette ki vendégeket. Már csak pár perc volt vissza a találkozóból, amikor Bartha László nagy gólt lőtt és kiegyenlített. Ha pár perccel korábban születik egyenlítő találatunk, akkor valószínűleg a győzelem is meg lett volna, de mint tudjuk nincsen ha…
A döntetlennel csapatunk az 5. helyen zárta az őszi szezont, amely több, mint dicséretes!
Gratulálunk mindenkinek, akinek ebben része volt!!!
Artner Tamás így látta a 90 percet.
Két jó csapat mérkőzését láthattuk. Egészében nézve, jó iramú, izgalmas találkozó volt. 70 percig úgy érzem, a mi akaratunk érvényesült, több lehetőségünk is volt, kulturáltan, jól játszottunk és meg is szereztük a vezetést. Sajnos az utolsó negyedórában kapunk elé szegezett minket a Kozármisleny, az hogy végül nem kaptunk ki, az a szerencsén is múlott. Az egész meccset tekintve, véleményem szerint a döntetlen reális.
Bene Ferenc csapatunk vezetőedzőjének először is gratuláltunk ahhoz, hogy a csapat az 5. helyen zárta az őszt!
A játékosok és a szakmai stáb nevében köszönjük szépen a gratulációt! Azt gondolom, ha nekünk a szezon előtt valaki ezt mondja, mindannyian elfogadtuk volna. A megszerzett 25 pontunk, amely a tavalyi szisztéma szerint 28 lett volna (ekkor egy csapat visszalépett) úgy gondolom, hogy nagyon tisztességes szereplésnek számít. Maximális dicséret illeti a játékosokat, mert sok lemondás mellett sikerült az energiákat mozgósítanunk. Az év elején 2-3 cél fogalmazódott meg. Az egyik, hogy a több új játékost sikerüljön beépítenünk a csapatba a régiek mellé. Fontos volt, hogy úgy szerepeljünk ősszel, amely jó alapot ad majd a tavaszi folytatásra. Ha ősszel kieső helyen állna a csapat, akkor sokkal nehezebb lenne a tavaszra ráhangolódni. Így, hogy jó pozícióban állunk, lehet erre építkezni. Nyilván majd tavasszal is meg kell találni a célokat, hogy minden játékosnak meglegyen a motivációja, ami elegendő arra, hogy az energiákat mozgósítani tudják. Én személy szerint célként tűztem ki, hogy hazai pályán eredményesebb, ütőképesebb legyen a csapat, jobb legyen a hazai pályán elért mérlegünk, mint akár a tavalyi, vagy az azt megelőző évben. Hála Isten ezt sikerült is teljesíteni, hiszen 4-szer győztünk és 2-ször végeztünk döntetlenre, azt gondolom, hogy erre különösebben nem lehet panasz. Ráadásul a Győr II ellen jól játszottunk, ott bennünk ragadt 2 pont, és ugye ma az utolsó 20 percet tekintve ugyancsak ezt mondhatjuk. Örülök, hogy a hazai közönségünket sikerült kiszolgálni és örömöt tudtunk szerezni a szurkolóinknak. Pozíciónk olyan, hogy tavasszal ez lehet jobb is, de ezt a helyet megtartva is szép szezont zárhatunk majd. Ugyanakkor óva intek mindenkit, hogy megnyugodjon, mert futballpályán soha nem szabad megnyugodni. Ha valaki közömbössé válik, már teljesen nyugodt, akkor vagy abbahagyta a futballt, vagy nagyon rossz irányba megy. Ebben a szoros bajnokságban egy rossz tavasszal jócskán vissza lehet csúszni, de természetesen nem ez lesz a célunk. A mai mérkőzés első félideében egy visszafogott Ajkával találtuk szembe magunkat, ennek ellenére nem tudtuk kihasználni azokat a hibapontjaikat, amikről a mérkőzés előtt beszéltünk. Nem kényszerítettük hibára a vendégeket, akik szakmailag egy jól szervezett együttest alkotnak, látszik, hogy egy kiváló edző dolgozik náluk. Az első félidő, illetve a második játékrész eleje nagyon nem tetszett nekem. Több játékosomon a mentális fáradtságot láttam, ami azt jelentette, hogy a szezon vége felé nem tudtak annyira frissen futballozni, nem tudtak annyi jó megoldást hozni, mint korábban. Több játékos már hiába akart, nem tudott annyit hozzátenni, mint mondjuk az év elején. A kezdő 11 fele, ilyen problémákkal küszködött. 0-1-nél hihetetlen energiákat mozgósítottak a játékosok, amiért szintén maximális dicséret illeti őket. Az utolsó 20 percben 3-szor a gólvonalról szabadított fel az ellenfél, elképesztő nyomás alatt voltak, és szerencsére sikerült gólt elérnünk. A helyzetek alapján újabb gólokat – akár többet is - rúghattunk volna, ezáltal 2-3 gólos győzelmet is szerezhettünk volna. Azonban az első 60 percben nem úgy működtünk ahogy kellett volna, ezért most a futball így büntetett minket, hogy nem tudtunk győzni. Az első 60 percben kellett volna többet mutatnunk és akkor ez egy győztes mérkőzés lehetett volna! Így utólag azért fáj, hogy nem sikerült a győzelem, de annak mindenképpen örülök, hogy az utolsó 20 percben befektetett energiának az egyenlítésben meg lett az eredménye és ezzel a döntetlennel mögöttünk tudtuk tartani az Ajkát. Éles, és kiegyenlített tavasz elé nézünk, szükség lesz a jó hazai szereplésünkre, mérkőzéseink többségét meg kell nyernünk, akkor a biztos bentmaradásként kitűzött célunk megvalósulhat, de olyan mentalitású játékosokkal szeretnék tavasszal dolgozni, akik ezen az eredménynél is szeretnének még jobbat produkálni. Persze meglátjuk majd mennyit engednek az ellenfelek, mennyit enged a saját keretünk, de én mindenféleképpen a maximumra fogok törekedni és biztos vagyok benne, hogy a játékosok is hasonlóképp azonosulnak ezzel a szellemiséggel. Nagyon bízom abban, hogy ez a keret együtt tud maradni és kipihenve, a munka és a futball egészséges arányait megtartva tavasszal ez a szellemiség fog uralkodni a csapaton.
Az első 60 percig én azt éreztem, hogy egyik csapat sem mer kockáztatni, komolyabb gólszerzési lehetőség nem is adódott egyik kapu előtt sem. Aztán betalált az Ajka, amely után sokkal hatékonyabbá vált a támadójátékunk. Mi lehetett ennek az oka? Felszabadultak a játékosok a görcs alól, hogy már nincs mit veszíteni? A kapott gólra volt szükség ahhoz, hogy játékunkban, a helyzetek kialakításában változás következzen be, minden-mindegy alapon kezdtünk el játszani?
Egy biztos, ha szakmailag topon van a csapat, akkor ezt a mérkőzést kapott gól nélkül le kellett volna hoznunk. Nem produkált az Ajka olyan támadójátékot, nem nehezedett ránk olyan nyomás, hogy gólt kellett volna kapnunk. A szünetben azt láttam a játékosokon, hogy kevés az a játékos, aki kockáztatni merne, féltünk a hibáktól és elbizonytalanodott az az 5-6 játékos, aki a támadójátékért felelős. Azt mondtam nekik a szünetben, vége a bajnokságnak, nem kell biztosra menned, nem kerülhetsz hullámvölgybe, nem lesz formaingadozás, hiszen utolsó mérkőzés. Viszont ha vége a meccsnek és elbuktad, akkor utána ne kezdjél el károgni, hogy itt volt a lehetőség. Pont ebben a visszalévő 45 percben tudsz tenni azért, hogy minél sikeresebb szezont zárjál. Sajnos ezt teljes mértékben nem sikerült megvalósítani. Még mindig volt bizonytalanság a második félidő elején. Ezen talán „segített” a kapott gól, hiszen utána már mindenki minden-mindegy alapon az utolsó energiáit is mozgósította. Talán ez a pofon kellett, hogy ne aludjunk bele a mérkőzésbe. Talán az átlagnál többet is kockáztattunk, de tegyük hozzá ez egy önveszélyes játék is. Amíg a támadás védekezés egészséges aránya megvolt, addig is többet kellett volna vállalkozni az előre játszóknak és az első 60 percben pontosan ezek a kockáztatások hiányoztak. Az utolsó 20 percben úgy nyúltunk bele a csapatba ami előre vetítette akár azt is, hogy az Ajka egy kontrával egy újabb rúgott góllal eldönti a mérkőzést. Igyekeztünk egészséges kockázatot felvállalni, de talán már a túlzás határát is súroltuk, de ez ma szerencsére jól sült el. A jövőben én akkor örülnék, ha megtartva a szerkezetet, a támadás-védekezés arányát az előre játszó játékosok önmaguktól tudnának átlendülni egy-egy ponton és lenne a pályán olyan játékos, aki magára vállalná a felelősséget, ő maga merne kockáztatni. Akkor legyen igazán vagány egy támadójátékos amikor rosszul megy a csapatnak vagy adott esetben magának a játékosnak. Akkor is ha egy megelőző szituáció nem sikerült, akkor is fel kell vállalni és újra elvállalni ugyanazokat a mozdulatsorokat, és nem pedig elbizonytalanodni és ezáltal a teljesítmény is visszaessen.
Említetted, hogy a csapat felén mentális fáradtságot éreztél. Nem érezted a játékosokon a korábbi önbizalmat. Múlt héten Budaörsön hasonló problémákat véltél felfedezni, ehhez képest a kezdőcsapatban 1 helyen volt változás, az is Dienes eltiltása miatt, kényszerből. Én a magam részéről azt éreztem ma, hogy a cserék sokat lendítettek a csapaton, még akkor is, ha egy cserejátékos adott esetben fórral száll be egy meccsbe, hiszen frissebb, mint az ellenfele, akivel szemben találja magát. Kicsit feltételes a kérdésem, nem lett volna szerencsésebb, ha azon játékosokat, akiken a mentális fáradtságot érezted, azok helyett frissebb, motiváltabb, korábban cserejátékossal próbálod meg helyettesíteni?
Az hogy egy játékoson érezni a mentális fáradtságot a mérkőzésen, az nem jelenti azt, hogy a héten megelőzően is érezni lehetett. A másik, hogy tartalék játékosainkat sok minden jellemzi. Többen vannak úgy, hogy vagy a munkájuk miatt, vagy az edzéslátogatásuk miatt nincs bennük 90 perc, ők inkább a kispadról tudnak hozzátenni. Aztán van olyan, akinek az edzésmunkáján, az edzéseken nyújtott mentalitásán nem érzem azt, hogy helyet követelne magának a kezdőbe. Ezenkívül, nyilván bíztam azokban a játékosokban, akiket a kezdőbe jelöltem. Állítom, hogy a mérkőzések nagy részén azok a játékosok játszottak, akik a 20-as keretből a legjobbak kezdő 11-et alkotják. A kérdéssel maximálisan egyetértve, mi akkor fogunk előrelépni, ha a tartalék játékosok nem csak 20-30 percekre tudnak hozzátenni, hanem mind edzésmunkájukkal, mind teljesítményükkel versenyhelyzetbe tudnak kerülni a kezdőjátékosokkal. Jelenleg úgy gondolom, hogy az utolsó 2 meccs ellenére is egy tisztességes, eredményes szezon van mögöttünk. Nyilván nagyon sok érdeme van a kezdőjátékosoknak, de nyilván nagyon sok a tartalékoknak is, hiszen sok mérkőzésen ők tettek hozzá. Januártól mindenki tiszta lappal fog indulni és bízom benne, hogy olyan játékosaim lesznek, hogy nemcsak a kezdőket lehet maximumon tartani, hanem az egész keretben olyan játékosok lesznek, hogy akár edzésmunka, akár teljesítmény alapján a kezdőcsapatba követelik magukat. Jelenleg ezt nem éreztem. Hozzáteszem, hogy minden egyes tartalék játékosomhoz ragaszkodom, mindenki tudott hozzátenni, még akkor is ha kevesebbet játszottak. Viszont az a kezdőcsapat, ami kialakult, nem véletlenül játszott annyit. Ha a mostani csapatból teljesítmény visszaesés lesz, illetve azoknál, akik tartalékok voltak javulás lesz a teljesítményben, akkor bármikor lehet csere.
Hajrá Kozármisleny!
